Káin
Megfizethetetlen 2.
 
Vastag bőrt varrt rátok egykor a Teremtő!
Kimarja a szemem ez erkölcsi fertő.
Mikor másnak szorul rövid nadrágszíja,
néhány kereskedő, még vérét is szívja.
 
Hogy jönne fölétek komor viharfelhő!
Mellétek vagy százszor csapna le a mennykő,
mert a nemzetünket súlyos csapás sújtja.
Könnyes szemmel néz rá, kisember a pultra.
 
Én nem voltam soha gonosz, kárörvendő,
mégis eltalálná fejetek a mennykő,
értetek szemernyi könnyet nem ejtenék!
Még gyertyát gyújtani is elfelejtenék.
 
Büntessen titeket százszor a Teremtő.
Kiből éltek, annak nem jut csak szemfedő,
ki létét tengeti, él máról holnapra,
hogy vegye gyógyszerét, ha a húst válassza?
 
Gyümölcsnek, zöldségnek, egekben az ára!
Zsebetekben nagyon dagad a pénztárca,
közben a nyugdíjas csak szagmintát vehet.
Pénzéért almából, vehetne egy felet!
 
Ám felet nem adnak. Bánatosan nézi.
Megterített asztal csak emlék, s oly' régi.
Várja a nyugdíját, majd mikor megkapja,
jut az unokáknak talán két szép alma.
 
Most elnézést kérek, Mindenség Urától!
Nem tudta mit várhat eltévedt fiától?
Büntetést én rajta, számon nem is kérem.
Tán' Ördög átka van az emberiségen.
 
2020.03.19.