Most jött el az idő! Szelektálni kéne.

Ki érdemes csókra és ki megvetésre?

Tisztán kéne látnunk, mit várhatnak tőlünk?

Szűkölő ebünket, rossz bothoz ne kössük!

 

Sokan vesznek körül, páran sunyin lesnek!

Figyelnek hibánkra, majd nekünk is esnek.

Gáncsot vetnek azért, célhoz sose érjünk,

szinte mint egy vámpír sóvárogják vérünk!

 

Vannak jók és rosszak. Kétség nem fér hozzá.

Ember tiszta szívvel, nem válhat gonosszá!

Csak észre kell venni, ki érdemes arra,

hogy a bizalmunkat életre megkapja?

 

Úgy repül az idő. Szelektálni kéne!

Nem csak külvilágban hanem bent, elménkben!

Kitakarítani összegyűjtött szennyet,

mely pokollá teszi sokszor életünket!

 

Földünket gondozni, mint madár a fészkét,

kibélelni azzal, mi óvja szépségét,

jó útra vezetni, ki légkörét rontja.

Tudjuk, él még köztünk sok "kakukkfióka"!

 

Gonoszt tegyük jobbá, lássa meg hibáit.

Kit észre sem vettünk, vezessük rá: Számít!

Mutassunk jó példát jövő nemzedéknek,

érezze jól magát, ki "fészkünkbe" téved.

 

Ha majd sok év múlva számot vet az ember,

érezhesse szívvel: Szelektálni, nem kell!

Nem pusztul planétánk, akkor tovább érzem.

Megleltük helyünk, a Világmindenségben!

 

2020.01.03.